Agyvérzés · Cukorbetegség · Daganatos betegségek · Elsavasodás · Magas vérnyomás · Szívelégtelenség ·
Kellemes-Hasznos.hu
Fogyókúra gyógygomba tartalmú biológiai ecettel

Betegségek, melyeknél

ORVOSI KEZELÉS MELLETT


étrendkiegészítőként fogyaszthatók


a GANODERMA termékek


Az étrend kiegésztők nem alkalmasak betegségek, és a szervezet működési zavarainak gyógyítására,
nem helyettesítik a megfelelő szakorvosi diagnózist és az esetleges gyógyszeres kezelést!

Ön vagy rokona, ismerőse érintett a következő betegségek, tünetegyüttesek valamelyikében?
Esetleg tart a megbetegedéstől?

Előzze meg a betegségeket!
Segítse szervezetét a gyógyulásban!
Kellemes-Hasznos.hu



Betegségek, melyektől okkal félünk
Kellemes-hasznos.dxn.hu

A gombra kattintva ganoderma gomba kivonatot tartalmazó étrendkiegészítő oldalára jut. Étrendkiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot!



A ganoderma gyógygomba szerepe az agyvérzés megelőzésében


A ganoderma gyógygomba hatása az agyvérzés fő kockázati tényezőire: vérnyomás-beállító és vércukorszint-csökkentő (A stroke-os betegek több mint 2/3-ának magas a vérnyomása!).

Agyvérzés, agyi érkatasztrófa, gutaütés, szélütés


Agyi érkatasztrófa, a köznyelvben gutaütés, szélütés az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar.

A stroke ütést, csapást jelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az agyi érkatasztrófa (gutaütés, szélütés, stroke) az agyműködés általános vagy gócos zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, amely több mint 24 órán át fennáll, vagy a beteg halálához vezet és amelynek bizonyíthatóan nincs más oka, mint az agyi érrendszerben kialakult elváltozások.

Az agyérbetegségek gyakorisága fokozatosan emelkedett az elmúlt évtizedekben. Ennek oka az egyes országokban az életszínvonal, az életkörülmények romlása, a kockázati tényezők halmozódása. Más országokban (fejlett ipari országok) a várható élettartam meghosszabbodása miatt kell egyre több agyérbeteg ellátásával szembe nézni.

Bár az iparilag fejlett országokban a kórkép letalitása (az az arányszám, amely megmutatja, hogy adott időegységben és helyen egy adott betegségben szenvedő 100 ember közül hány halt meg) az egyre korszerűbb egészségügyi ellátásnak köszönhetően csökken, mégis egy hónapon belül a betegek több mint 2/3-a meghal és a túlélőket igen gyakran maradványtünetek – mozgáskorlátozottság, beszédzavar, hangulatzavar, szellemi leépülés – sújtják.

A stroke a harmadik leggyakoribb halálok világszerte. Tavaly hazánkban 18 ezren hunytak el agyérbetegség következtében. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer szélütést elszenvedett és még életben lévő beteg él közöttünk.


Táplálékkiegészítők, italok és más egészséges termékek ingyenes apróhirdetései.

pHTML Linkgyűjtemény | Keresned sem kell! | A magyar linkjegyzék - Ingyenes LinkKatalógus | Egészségvédelem - egeszsegvedelem.wyw.hu

Tárhely szolgáltatás | Keresooptimalizálás Garanciával! | Londoni Olimpia 2012
Linkajánló | Hungarian Web Linkgyűjtemény | Internet Webkatalógus

Tárhely Szolgáltatás! 100 Mb tárhely+.HU Domain 1750Ft./év bruttó!

Honlapkészítés, webáruház készítés. http://www.honlapkeszites.biz






Hogyan alakul ki a stroke?



A stroke két fő típusát különböztethetjük meg aszerint, hogy milyen folyamat idézte elő. Az ischaemiás stroke esetében az agyi erekben vagy az agyat közvetlenül tápanyaggal és oxigénnel ellátó érrendszerben elzáródás/érszűkület alakul ki, az agy vérellátása zavart szenved, csökken. A másik esetben állományvérzés következik be, ez a vérzéses stroke. Az ischaemiás stroke négyszer gyakoribb, mint a vérzéses stroke.

Az ischaemiás stroke-ot rendszerint figyelmeztetőjelként ún. TIA (átmeneti ischaemiás esemény) előzi meg. A tünetegyüttes a stroke-hoz hasonló, általában néhány percen belül megszűnik. A vérzéses stroke többnyire hirtelen lép fel, fejfájással, hányással-hányingerrel, tarkómerevséggel kísérve. Az orvosnak azonnal el kell döntenie, hogy mely típussal áll szemben, mert mind az életkilátások, mind az alkalmazandó terápia eltér a különböző esetekben.

A stroke kialakulásának fő kockázati tényezői



Több tényező ismert, amely a szélütés kockázatát növeli. Mindenekelőtt az érelváltozások kialakulásának csökkentésére hívnánk fel figyelmüket, hiszen a stroke-események túlnyomó többségében érelmeszesedés áll a háttérben. A magyar betegre sajnos jellemző, hogy több rizikófaktor egyidejűleg van jelen.

Nem befolyásolható kockázati tényezők a nem, a rassz, az életkor.
A befolyásolható kockázati tényezők között több betegséget, kóros állapotot, helytelen életmódot találunk:
  • Magas vérnyomás: az agyi infarctus és az agyvérzés legfőbb kockázati tényezője. A stroke-os betegek több mint 2/3-ának magas a vérnyomása!. A hypertonia felgyorsítja az aortaívben és az agyat ellátó nyaki nagyerekben az érelmeszesedést, megbetegíti a kisereket, elősegíti a szívbetegségek kialakulását. A kórosan emelkedett vérnyomás az agyérbetegségek rizikóját 2-7-szeresére növeli. A szélütés kockázata és a vérnyomás-emelkedés szorosan összefügg. A 10/5 Hgmm-es vérnyomáscsökkentés 42%-os stroke kockázat-csökkenést eredményez.
    Tipp: ganoderma gyógygomba
  • Dohányzás: az agyérbetegségek kialakulásának 10-15 százalékáért felelős. A dohányzás számos módon segíti az ischaemiás és a vérzéses stroke fellépését. Fokozza az érelmeszesedést, a thrombosis kialakulását és emeli a vérnyomást. 1,5-2-szeres rizikónövekedéssel jár, dózisfüggően, erős dohányosokban kifejezettebb. A dohányzás abbahagyása után a kockázat fokozatosan megszűnik.
  • Cukorbetegség: a kockázat 2-3-szoros.
    Tipp: Dr. Shigeru Yuji klinikai kísérletei alapján a ganoderma gyógygomba csökkenti a vércukorszintet; visszaállítja a hasnyálmirigy működését
  • Szívbetegségek: általában 2-3-szorosára növelik a kockázatot a szívinfarktus, a szívkoszorúér betegség, a szívelégtelenség, a bal kamra megnagyobbodás, a szívbillentyű betegségek. A legnagyobb kockázat a pitvarfibrilláció. Az ischaemiás stroke 15-25 százaléka vezethető vissza szíveredetű tényezőkre.
  • Egyéb tényezők: a zsíranyagcsere zavarok, a magas konyhasó bevitel, a túlzott alkoholfogyasztás 3-szoros stroke-kockázat. A fizikai aktivitás növelése csökkenti a stroke gyakoriságot, mert csökken a vérnyomás, csökken a testsúly, javul a zsír- és szénhidrát anyagcsere.
    Tipp: sportolás (blog)


Tünetek áttekintése



Az akut agyi érkatasztrófa legtöbbször a reggeli-délelőtti órákban alakul ki, az esetek többségében a következő fenyegető tünetei és előjelei lehetnek:
  • féloldali végtaggyengeség, bénulás
  • átmeneti látásvesztés az egyik szemen
  • kettős látás, látótérkiesés
  • beszédmegértési zavarok
  • szóformálási nehézségek
  • zavartság, szédülés, fejfájás
  • hirtelen fellépő eszméletvesztés
Ezek a tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak.

Kezelés



A tünetek észlelésétől az akut ellátásig:

Az esetek egy részében az akut agyi érkatasztrófa bizonyos előjelekkel jelentkezik, ilyen például rövid, átmeneti agyi működészavar. A már bekövetkezett katasztrófa tüneteiből következtetni lehet, hogy az agy mely része károsodott, ezért különösen fontos, hogy a veszélyeztetettek ismerjék és felismerjék ezeket, és a tünetekről mindenképpen tájékoztassák a kezelőorvost.

Az akut agyi érkatasztrófa utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülése szempontjából kritikusak, ezért már a katasztrófa gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni. Minél előbb kórházba kerül a beteg, annál nagyobb esélye van a túlélésre és arra, hogy a lehető legkevesebb maradványtünettel gyógyuljon fel a betegségből.

A diagnózis és vizsgálóeljárások



Az akut agyi érkatasztrófa tünetei nagyon sok fontos információval szolgálhatnak a kezelőorvosnak, hiszen ezek alapján könnyebb behatárolni az agy érintett részét és megállapítani azt, hogy melyik ér záródott el vagy sérült meg. A kezelőorvos ezt követően a beteg részletes testi és szellemi állapotfelmérését végzi el, majd részletes laboratóriumi vizsgálatok és EEG esetleg MRI-vizsgálat készül.

Az agyat ellátó ereket ultrahang-berendezéssel (Doppler-ultrahang) vizsgálják. A vizsgálat során mérik az erekben a véráram sebességét, illetve mód nyílik az erek belső felszínén létrejött felrakódások ("érelmeszesedéses plakk") vizsgálatára.

A szívüreg, illetve a szívbillentyűk állapotát echokardiográfiás vizsgálattal mérik fel, mely a mellkason keresztül és szükség szerint nyelőcsövön keresztül történik, ennek során a billentyűk meszes lerakódásait, záródási rendellenességüket, esetleges szívüregben található rögöket és a szív teljesítményét tudják felmérni.

A keringészavar következtében létrejött agyállomány-sérülés képi megjelenítése számítógépes rétegvizsgálattal (CT), illetve mágneses magrezonanciás (MRI) vizsgálattal lehetséges. Az esetek nagy részében a károsodott terület kimutatható és nagysága jól becsülhető, valamint a kóreredetre (érelzáródásos vagy vérzéses) is fontos információkat nyerhetünk. Ez utóbbi vizsgálat segítségével az agyi nagyerek feltérképezése is elvégezhető (MR angiográfia=katéter nélküli érfestés). Az akut időszak után több esetben az agyerek betegségének további tisztázására digitális angiográfiát (katéter felvezetése perifériás éren keresztül) végeznek.

A sürgősségi ellátás



Az akut agyi érkatasztrófát (stroke) szenvedett betegeket erre a célra kialakított stroke osztályon vagy szükség szerint stroke intenzív osztályon látják el. A betegeknél állandóan ellenőrzik a vérnyomást, a pulzusszámot, a légzésszámot és a folyadék-ion háztartást.

A betegek agyi keringésjavító infúziós, illetve agyi infarktus esetében véralvadásgátló kezelésben részesülnek.

Néhány esetben sebészi beavatkozással távolítják el a vért, illetve a vérbomlási termékeket, emellett, ha a nyaki nagyereken jött létre súlyos szűkület, ennek megoldása is sebészeti úton lehetséges. (Forrás: Wikipedia, szivhang.hu)


Hasznos linkek:

Kellemes-Hasznos.dxn.hu   Infraszauna